Az őszi, téli hónapok beálltával egyre szaporodnak a hurutos, lázas megbetegedések. A gyakori felső-légúti fertőzések mellett, szövődményes esetekben alsó légúti fertőzések is kialakulhatnak. Mikor is beszélünk alsó-légúti megbetegedésekről, melyek a leggyakoribb kórképek, melyek a legfontosabb tünetek?
Anatómiailag a légcső alsó része, a hörgők, a hörgőcskék, a léghólyagocskák képezik
az alsó-légutakat. Az alsó-légutak leggyakoribb megbetegedése a hörghurut, valamint
a tüdőgyulladás. A hörghurut esetében a légutakba került kórokozók által kiváltott
gyulladás a hörgőkben, míg tüdőgyulladás esetében a léghólyagocskákban zajlik.
A hörghurut, a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozói a baktériumok és a vírusok.
A heveny hörghurut mintegy 24-48 órával követheti a felső-légúti fertőzést, torokgyulladást. A nem kellően működő védekező rendszer következtében a kórokozók lejutnak a hörgőkig. Itt megindul a kórokozók szaporodása, majd ennek következtében a gyulladásos reakció lép fel. A heveny hörghurut legjellegzetesebb tünetei a rossz közérzet, a láz, a köhögés és a köpetürítés. A köpet kezdetben nyálkás, fehéres színű, bakteriális felülfertőzés esetén pedig sárgás-zöldes színűvé válik. Ha a hörgőkben pang a váladék, nehezen ürül ki, ez tovább segíti a baktériumok szaporodását. A gyermek vizsgálatakor a tüdő felett a hörgőkben pangó váladék okozta úgynevezett szörtyzörejeket hallunk. A mellkas röntgen-felvételen hörghurut esetében beszűrődés nem látható.
