Családi élet
Ajánlott oldalak
Gyorslinkek
Családi élet
Családi élet

Gyermek a családban

.

Tessék mosolyogni!
Nem csupán egészségügyi hatása van egy szabályos fogazatnak, de esztétikai és pszichés előnyökkel is jár. Mosolyogni jó és egészséges. Magabiztosságot ad, örömöt és nyitottságot sugároz. Európai és amerikai vizsgálatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a mosoly annál megnyerőbb, annál tetszetősebb, minél nagyobb benne a „fehér” arány, azaz minél több fog látható. Manapság a fogszabályzásnak igen nagy szerepe van az arc harmóniájának kialakításában. A fogak sorba állításán túl lehetőség van a csontos arc és a lágyrészek (úgy mint orca, ajkak, áll) finom harmonizálására is. A fogszabályozást nem lehet elég korán kezdeni, de kinőni sem lehet.

Cumi, tea, ujjszopás

Az egészséges arcfejlődést és szabályos fogív kialakulását gyermekkorban tudjuk befolyásolni. Csecsemőkortól négyéves korig leginkább a megelőzésnek, a helyes életvitelnek van nagy jelentősége. Helyes életviteli szokásnak, vagy megelőzésnek minősül például a csecsemő szoptatása, a kisbaba arca a szopó mozgástól edződik, izmai erősödnek és az izmok növesztik a csontokat. A tejfogazat épségének megőrzése kisgyermekkorban kezdődik, szerencsére manapság kezd kiszorulni a divatból a cukros vagy cukor nélküli tea itatása, amely ugyan rövidtávon megnyugtatja a kisbabát, de hosszú távon súlyos következményekkel jár. A fogak az állandó csersavas, vagy cukros közegben felmaródnak, és néhány hónap alatt kilyukadnak, súlyos esetben az íny szintjéig letöredeznek. Fontos ebben az életszakaszban a vitamin és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás. A megelőzés része mindezeken kívül még az ujjszopásról vagy cumizásról megfelelő időben való leszoktatás. Fogszabályozási szempontból a hároméves kor a vízválasztó, ha ekkor elhagyja a gyermek ezt a szokását, akkor maradéktalanul és spontán visszarendeződnek a kifelé dőlő fogak és a csontokon sem lesznek maradandó deformitások. Óvodáskorra már általában megérnek a gyermekek arra, hogy elengedjék ezt a megnyugtatási formát. Mindenképpen komoly támogatással, akár jutalmazással kell segítenie a szülőnek gyermekét. Négyéves kor után azonban már súlyos, maradandó eltérést okoz a cumizás, az arc csontjai nem tudnak szabályosan növekedni, és torzulhatnak. A fenti eltérések már spontán nem rendeződnek, és következményként kialakulhat beszédhiba és légzési eltérés. A cumitól vagy egyéb cumizásra alkalmas tárgytól az első fogak kifelé dőlnek, az elülső fogak nem tudnak érintkezni és rés lesz közöttük, így sok gyermeknek a harapás is problémát jelent. Az ujjszopásról és cumiról való leszokásban sokszor egy külső személy, nagymama, nagypapa, óvónéni vagy gyermekfogorvos tud hatékonyan segíteni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyermeknek ez egy nagy és nehéz lépés, megértést és támogatást, ugyanakkor nagy következetességet igényel.


Tejfogakkal

Óvodás gyermekeknél általában nincs szükség konkrét fogszabályozó készülék hordására, ez az időszak még mindig a megelőzésről szól. Fontos a gyermek szabályos légzését és a beszédfejlődését támogatni, valamint a jó szájhigiénét biztosítani. A légzés- és beszédfejlesztésben a fogszabályozó orvos mellett még fontosabb talán a logopédusok szerepe. A szájhigiéné, a rendszeres fogmosás ebben az életkorban már nagyon fontos napi tevékenységgé válik, kialakul egy fogmosási rutin. Az iskolaérettségig fontos segíteni a gyermek fogmosását, a keze ilyenkor még nem eléggé ügyes, hogy fogait minden felszínen megtisztíthassa. Tejfogazatú gyermeknél a száj öntisztulása még igen hatékony, a nyelv és a nyál nagyon jól tisztán tartja a fogakat. Ennek viszont az a feltétele, hogy a szájüregnek legyen ideje napközben kétszer 3 óra a megtisztulásra, ez úgy érhető el, hogy csak napi öt alkalommal étkezzen a gyermek és az étkezések között semmiféle nassolnivalót ne egyen, és kizárólag vizet igyon. Éjszaka sem javasolt az evés, és inni is csak vizet lehet. A fentiek betartása mellett a fogszuvasodás kialakulását megelőzhetjük.

A tejfogaknak nem csupán a rágásban van feladatuk, de fontos, hogy helyet adjanak, és helyet tartsanak a maradó fogaknak, valamint szerepük van a helyes csontnövekedésben és a beszédfejlődésben is. Ha szuvas lesz egy tejfog, akkor törekedni kell arra, hogy minél tovább teljes értékű fogként a szájüregben megmaradjon. A tejfog vezeti a maradó fogakat szabályos helyükre, ezekért van ilyen nagy jelentősége már a tejfogazatnak is. Egy ép tejfogazat nagyban megnöveli annak esélyét, hogy szabályos felnőtt fogsora legyen a gyermekünknek.


Nem megy egy csapásra 

Az iskolás korú gyermekek arca és állcsontjai éppen úgy nőnek, mint a lábuk vagy a testmagasságuk, ez az időszak az, amikor a fogszabályzó készülékekkel leginkább befolyásolni lehet a növekedést. Manapság a fogszabályozás nem csak a fogak sorba állításával foglalkozik, nagyon jó eredményeket lehet elérni az arc harmóniájának kialakításában is. 8–13 éves korban jön el az ideje annak, hogy a csontnövekedést lassan, de hatékonyan irányítsuk, ezzel lehet támogatni egy alulfejlett állcsontot a növekedésben vagy éppen egy erősen fejlődőt visszafogni. Ez sok türelmet és nagy szorgalmat igényel. Ilyenkor ugyanis kivehető készülékeket kapnak a gyermekek, és a kezelés sikerét a gyermek és a szülő munkája döntően befolyásolja. A kivehető készülékek igen nagy tárháza áll rendelkezésre, mindegyik másképpen hat. Ahhoz hogy a készüléket pontosan megtervezhesse a fogorvos, többféle vizsgálaton kell átesnie a gyermeknek, valamint legtöbbször röntgenfelvételekre is szükség van.A vizsgálatok általában könnyen elvégezhetők, talán a legnagyobb odafigyelést és törődést a fogászati lenyomatvétel igényel. Itt tapasztalja meg először a kis páciens, hogy neki is türelmébe és munkájába kerül majd a fogszabályozó kezelés. A lenyomat vétel során a gyermek fogairól egy puha anyaggal mintát készít az orvos, amelyhez a gyermek közreműködésére is szükség van, aktívan együtt kell dolgoznia az orvossal. A fogszabályozó kezelés sikere is közös siker, ahol szerepe van a páciens mellett az orvosnak, sőt még a gyermek környezetének is.


Sohasem késő

Kamaszkorig befejeződik az arc csontjainak növekedése, ami azért fontos, mert fogszabályozni innentől kezdve már csak a fogakat lehet, a csontok terelésére már nincs mód, nem lehet a növekedésüket befolyásolni. A pubertástól kezdve a kialakult helyviszonyokkal kell gazdálkodni. Ez azt jelenti, hogy a fogszabályozó orvosnak azt kell pontosan kiszámítani, hogyan tudja a rendezetlen fogakat az adott fogívben sorba állítani. Sok pácienst és szülőt először megrémít, ha például kettő, vagy akár négy foghúzást javasol a fogorvos. Az előnyöket és a hátrányokat kell mérlegre tenni ilyenkor, hogy kiderüljön mit érdemes választani: egy kevesebb fogakból álló ám szabályos fogazatot, vagy egy több fogból álló, ám rendezetlen fogsort. A szabályos fogazat mellett szól, hogy jobban tisztítható, kevésbé fordulhat elő az egyes fogakon túlterhelődés, a fogágy épebb, a fentiekből adódóan hosszabb élet jósolható a szabályosan álló fogaknak, a mosoly is szebb, a viselőjepedig magabiztosabb.

A korábbiakhoz hasonlóan a kamasz- és felnőttkorban, a maradó fogak mozgatását is igen sokféle fogszabályozó készülékkel lehet elérni: úgy, mint a fogakra ragasztott tappancsos/brackettes fogszabályzó rendszerek, melyek lehetnek fémből vagy esztétikus anyagból (fehérek vagy átlátszók). Léteznek speciális, láthatatlan készülékek is, ezek lehetnek a nyelv felől ragasztott tappancsos fogszabályozók, vagy „láthatatlan” fóliákból is készülhetnek. Készülékből is számtalan féle van, és mindegyik a maga hatásterületén képes a legnagyobb sikert elérni. Éppen ezért van igen nagy jelentősége, hogy a fogmozgatást, az eredményt előre megtervezzék, így megfelelő eszközt lehet kiválasztani a közös munkára.

Felnőtt korra tolódik annak a megoldása, ha mégis szükséges a csontokon is állítani, ilyenkor olyan deformitásról van szó, amely nem csak a fogazatra terjed ki, illetve nem megoldható kizárólag a fogak mozgatásával. Az arc csontjai olyan méret vagy formabeli különbséggel rendelkeznek, hogy csak a csontok műtéti mozgatásával lehet ideálisan összeilleszteni őket. A fogszabályozó kezelés során együtt dolgozik a szájsebész a fogszabályozó orvossal. Hosszú fogszabályozó előkezelés után szájsebészeti műtéttel be lehet állítani az állcsontokat is, majd a fogszabályozó kezelés befejező szakaszával harmonizálják az arcot és a fogakat.

Általában a fogmozgatások, a fogszabályozó kezelések hosszú időt vesznek igénybe, mert csak optimális erővel lehet a fogakat a csontszövetben mozgatni, ez legtöbbször éveket jelent. A kezelés pedig nem akkor fejeződik be, amikor elérték a fogak a megfelelő pozíciójukat, hiszen ez még egy instabil állapot, a kezelés ezen szakasza után jön a stabilizálás. A csontban rögzülnie kell a fogaknak, az arcnak meg kell szoknia az új egyensúlyi helyzetet. A stabilizálás már passzív készülékekkel történik, ezek lehetnek fixek, azaz a fogakra ragasztottak, vagy kivehetőek is. A stabilizálásnak tehát legalább akkora jelentősége van, mint magának a fogmozgatásnak.

Dr. Udvarhelyi Gabriella fogorvos

Bethesda Gyermekkórház 

Ajánlott oldalak
Gyorslinkek