Az, hogy a szülő, a gyermeket nevelő személy milyen típusú ellátásra lehet jogosult attól függ, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt-e, tehát a szülő biztosítási jogviszonyban áll vagy nem, vagy az esetleges biztosítás megszűnését követően, ténylegesen mikor is szül.
Nagyon sokan abban a tudatban vannak, hogy folyamatosan biztosítottak, még akkor is ha nem dolgoznak mivel fizették, az egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Mértéke 2015-ben 6 930 Ft/hó, azaz 231 Ft/nap.)
Törvényi meghatározás |
Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] |
Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése kizárólag az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait biztosítja, ezzel a pénzbeli ellátásokra egyáltalán nem szerezhet jogosultságot a járulékfizető.
A biztosítottak körét a a Tbj (1997.évi LXXX. tv) 5. § a következőképpen határozza meg.
asdf
asdf
asdf
asdf
Biztosítottnak minősül az, aki
- a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti
- szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
- a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 5. §)
A jogszabályi hivatkozásból is látható a biztosított a foglalkoztatási jogviszonyban – szűkebb értelemben, munkaviszonyban – álló személy. Az előbbiek ismeretében könnyebben megérthető az alábbi áttekintő táblázat.
Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények
Biztosított szülők ellátásai | Nem biztosított szülők ellátásai |
Családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás | |
Gyermekgondozási segély (gyes) | |
Gyermeknevelési támogatás (gyet) | |
Anyasági támogatás | |
Táppénz (várandósági) | |
Gyermekápolási táppénz | |
Csecsemőgondozási díj (csed) | |
Gyermekgondozási díj (gyed) (kivéve a hallgatói gyedet, amelyhez nem kell biztosítási idő) | |
Gyermek után járó pótszabadság | |
Az apát megillető munkaidő-kedvezmény | |
Családi kedvezmény | |
Első házasok kedvezménye | |
A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai | |
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény | |
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás (2015. augusztus 31-ig) |
|
Gyermektartásdíj megelőlegezése |
|
Étkezési térítési díjkedvezmény |
|
Ingyenes tankönyvellátás |
|
Gyermekjóléti alapellátások (bölcsőde, óvoda, családi napközi stb.) |
|
Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) |
|
Szociális törvény támogatásai (ápolási díj, közgyógyellátás, települési támogatás) |
|
Gyermek születésétől járó ellátások időrendben |
|
Biztosított szülők ellátásai |
Nem biztosított szülők ellátásai |
Családi kedvezmény (magzat 90 napos korától) | |
Táppénz (várandóság, veszélyeztetett terhesség) | |
Csecsemőgondozási díj (csed) |
Gyermekgondozási segély (gyes) |
Apák munkaidő-kedvezménye |
Anyasági támogatás |
Anyasági támogatás |
Családi pótlék (nevelési ellátásként) |
Családi pótlék (nevelési ellátásként) |
Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) |
Fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) |
Gyermekjóléti alapellátások |
Gyermekgondozási díj (gyed) |
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás |
Gyermekgondozási segély (gyes) |
Családi kedvezmény (jövedelem-, illetve járulékfizetés esetén) |
Gyermekjóléti alapellátások | |
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás |
A táblázatokban található ellátási formákat több jogszabály biztosítja:
Ellátás |
Jogszabály |
Anyasági támogatás | 1998. évi LXXXIV. tv. Családok támogatásáról (Cstv) 29-33.§ |
Gyermekgondozási segély (gyes) | 1998. évi LXXXIV. tv. (Cstv.) 20-28.§ |
Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) | 1998. évi LXXXIV. tv.8 (Cstv.) 7-8.§ |
Csecsemőgondozási díj (csed) | 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) 40-42.§ |
Gyermekgondozási díj (gyed) | 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 42/a-d.§ |
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, pénzbeli támogatás, óvodáztatási támogatás |
1997. évi XXXI. tv. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) 19-20.§ |
Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye |
1995. évi CXVII. tv. Személyi jövedelemadóról (SZJA tv.) 40.§ |
Tankönyvtámogatás | 2013. évi CCXXXII. tv. |
Gyermekek után járó pótszabadság | 2012. évi I. tv. – Munka törvénykönyve (Mtv) |
Apáknak járó munkaidő-kedvezmény | 2012. évi I. tv. – (Mtv) |
Családi járulékkedvezmény | 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.)
|
Ápolási díj, közgyógyellátás | 1993.évi III. tv. Szociális törvény |
Családtámogatási ellátási formák
Családi pótlék
- nevelési ellátás
- iskoláztatási támogatás
Gyermekgondozási támogatás
- gyermekgondozási segély
- gyermeknevelési támogatás
Anyasági támogatás